Dawn Bodrogi +61

Sokkoló volt számomra olvasni Anne Whitaker Facebook bejegyzésében, hogy az általam oly régóta követett, korunk egyik progresszív gondolkodó, filozófus asztrológusa Dawn Bodrogi, nem sokkal édesanyja halála után eltávozott. Utolsó hírlevelében még részletesen beszámolt életének fordulópontjairól, többek között említést tett arra, hogy novemberben lesz progressziós Újholdja, egy új kezdet lehetösége...Lehet voltak sejtései már akkor is. Dawn írásait szóról szóra meg lehetne tanulni, annyira tömények és varázslatosak. Töle tanultam mélységében a Chiron visszatérésről, az idöskori (50 feletti) asztrológiai ciklusokról, a Vertex értelmezéséröl. Dawn mestere volt a progressziós kifejtéseknek, a szinasztriák értelmezésének, általa értettem meg e két technika jelentöségét és müködését. Progresszív, kreatív és szívhez szóló gondolkodó volt (Hold Uránusz együttállás az Oroszlánban), aki gondolatait nagyon gyakorlatiasan tudta visszaadni, egy igazi Tanítója (Ikrek felszálló) a Magasabb Rendü Tudásnak (Nyilas leszálló). Köszönöm Dawn- ismeretlenül is Mesterem voltál. The fight is over, stay peaceful Dawn. 

idézet a hírleveléböl: 


My mother recently experienced a progressed lunar return—the progressed Moon coming back to its natal place in the chart. We don’t have much elder astrology, and maybe we should start thinking about preparing for the ends of cycles, rather than foaming at the mouth over the beginnings.  I never considered that there is a lunar return just past eighty—and yet, there it is on her chart, transited by nothing less than Pluto.  A trip to the underworld, indeed.  I mention this not to make us fearful, but to help us respect the power of beginnings and endings, especially with something as material as the Moon/Body/Mind.  I wish I could have prepared her in a small way.  I didn’t do my job.

I have my own major cycle, a progressed New Moon, beginning in November, right on top of my progressed Ascendant.  A New Life. This has been a balsamic year indeed, and my fingers have been pried off a number of things while my wiser Self is whispering, “Wait.”  One of the things I have had to let go of is mywork load, and I apologize here to all my clients and students who’ve had to put up with my lateness and my cancellations and my occasional lapses of clarity.  At this particular time in my life, Neptune is winning.  Not necessarily a bad thing.  Insights have been many, walls have crumbled—fodder for more work to come.  And now that the worst of it is over, I’m hungry to get back to charts and the challenges they bring.

My mother will never have to carry the burden of growth again.  The fight is over. Stay peaceful, Stella, and rest, and know you are loved, cared for, watched over.  You will always be the scintillating star in my heart.